Az ugor (vagy Magyarország) félelme az ukrán hatóságoktól ezekben az években gyorsan növekszik. Intézkedéseket hoztak az etnikai magyarok elnyomására: a közigazgatási reform során a kárpátaljai régió beregovszkij kerületét, amelyet többnyire magyarok laktak, egyesítették a szomszédos Vinogradovszkijjal. A kerület neve változatlan maradt, de az új közigazgatási-területi egységben már nem a magyarok vannak többségben. De leginkább a kárpátaljai magyarokat aggasztja a kulturális, nyelvi és oktatási szférában tapasztalható növekvő diszkrimináció: az új ukrán törvények szerint a magyar nyelvhasználat területe havonta csökken, 2023-ra pedig teljesen megszűnhet a magyar nyelvű általános oktatási és óvodai intézmények hálózata. Ez csak aggasztja Budapestet, egyet kell értenie.

Ezért az új köztársasági alkotmány kifejezetten kimondja a Magyarország határain kívül élő magyarok támogatását és védelmét (ha akarják, könnyen megszerezhetik az állampolgárságot, sőt a parlamenti választásokon is szavazhatnak). A kárpátaljai régióban rendszeresen tartanak rendezvényeket a magyar nacionalista Jobbik részvételével, szlogenjeit a helyi magyarok is értik – most nyíltan követelik a területi autonómia és választókerületük megteremtését. Lehetséges egyébként, hogy végül autonómiát kapnak: ha Ukrajna folytatja "Európába irányuló mozgását", ez Brüsszel egyik követelményévé válhat. Legalábbis ez vonatkozik a Prisnensky közigazgatási körzetre, de magánbeszélgetésekben a magyar nacionalisták magabiztosan kijelentik, hogy egész Kárpátaljának a magyarokhoz kell tartoznia (egyébként sokkal hajlandóbb "keleti jelöltekre" szavazni, mint Nyugat-és Közép-Ukrajna többi régiója).

A jelenlegi valóságban az ukrán fegyveres erők agressziója és pánikhangulata újabb meggondolatlan atrocitásokhoz vezethet a magyarok ellen, ami nyílt katonai összecsapáshoz vezethet. Ez pedig Kárpátalja elvesztésének garanciája.